Szponzor kód: 23054
Rost – Létezik egyáltalán olyan ember, aki nem hallott róla? Nagyon népszerű témáról van szó, amiről minden egészséges táplálkozást folytató ember beszél, de ez nem minden. Elengedhetetlen rostokat fogyasztani, amennyiben szeretnénk egészségünket megőrizni és jó formánkat tartani, hiszen hozzásegíthetnek az emésztőrendszerünk normál működéséhez is. Valóban fontos, hogy rendszeresen rostokat fogyasszunk? Tényleg elengedhetetlen? Vizsgáljuk meg közelebbről a témát.
Amikor rostokról beszélünk, nem feledkezhetünk el a bélrendszer egészségére gyakorolt hatásukra. Immunrendszerünk 70 %-a a bélrendszerben található. Immunrendszerünk első védelmi vonala az egészséges bélrendszer. Mivel sok ember küszködik emésztőrendszeri problémákkal, nagyon fontos a bélrendszer egészségét szem előtt tartani.
Nem elég testmozgást végezni, csökkenteni a stresszt és eleget aludni. Oda kell figyelni a táplálkozásra, arra, hogy változatos legyen, és sok rostban gazdag élelmiszert tartalmazzon.
Miért olyan fontos a rost?
Mikrobák milliárdjai találhatóak meg a bélrendszeredben, valamennyi ezek közül hasznos, valamennyi káros. A túlságosan cukros, egészségtelen zsírsavakat tartalmazó, feldolgozott ételekkel teli egészségtelen táplálkozás gyakran kiszorítja a rostokat étrendünkből, ezáltal megnövekedhet a káros mikrobák száma a bélrendszerben. Fogyassz több gyümölcsöt, zöldséget és teljes kiőrlésű gabonát. Egyél több erjesztett terméket, így az értékes prebiotikus rostokkal teli táplálkozásoddal segítheted a hasznos baktériumok jelenlétét.
Étkezési rost
Az étkezési rost egyfajta szénhidrát. Többi szénhidráttól eltérően, mint például a cukor vagy a keményítő, a rostokat enzimeink nem emésztik meg a vékonybélben, hanem a vastagbélbe érve a barktériumok által erjednek. Ezeket a típusú rostokat a növényi alapú ételek emészthetetlen részei tartalmazzák, gyümölcsökben, zöldségekben, hüvelyesekben és teljes kiőrlésű gabonában találhatóak meg.
A rostokat két csoportra osztjuk: vízben oldódó és vízben nem oldódó rostok.
A vízben oldódó rost lelassítja az emésztést, sokáig biztosítja a teltségérzetet. Néhány vízben oldódó rost, mint például a béta-glükán, csökkentheti a szívbetegségek kockázatát.
A vízben nem oldódód rostok javítják a bélmozgásokat és csökkentik a székrekedést. Bizonyított, hogy a rostdús táplálkozással összefügg a szív és érrendendszeri megbetegedések, 2-es típusú cukorbetegség és a vastagbélrák kockázatának a csökkenése.
Az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság ajánlása szerint együnk 30g (25-35g) élelmi rostot minden nap. Az adatok szerint az átlagos rostfogyasztás 23g.
Pár javaslat, hogyan érhetjük el a javasolt 30g-os napi rostfogyasztást:
• 1 adag zabkása(3 g)
• 2 szelet barnakernyér (4 g)
• 3 héjas burgonya(6 g)
• 1 dl zöldborsó (5 g)
• 2 répa (4 g)
• 1 zöldalma (4 g)
• 1 banán (2 g)
• 15 mandula (2 g)
Prebiotikumok
A prebiotikumok a vízben oldódó étkezési rostok csoportjába tartoznak, amelyek táplálják a mikrobákat és javítják az emésztőrendszer egészségét.
A prebiotikus rostok két alaposan tanulmányozott fajtája az inulin és a FOS (frukto oligoszacharidok). Rendelkezésünkre áll legalább 100 tudományos vagy klinikai tanulmány, amelyek a prebiotikus rostoknak az egészségre való pozitív hatását mutatják.
- Pozitív hatás a bélrendszerre
- Fokozza a széklet gyakoriságát és mennyiségét
- Javítja a bélkomfortot
- Pozitív hatás az immunrendszerre
- Pozitív hatás az ásványi anyagok felszívódására
A prebiotikumok megtalálhatók a cikóriagyökérben, articsókában, fokhagymában, póréhagymában, hagymában és a banánban.
Probiotikumok
A probiotikumokat nem szabad összetéveszteni a prebiotikumokkal. Ezek létező hasznos mikrobák, mint például, a laktobacilus és a bifidobaktérium. Például, antibiotikumok szedése esetén, hasznos probiotikumokat beiktatni az étrendbe, mivel az antibiotikumok nemcsak a rossz, hanem a hasznos mikrobákat is elpusztítják. De figyelni kell arra, hogy az antibiotikumot és a probiotikumot ne egyszerre vegyük be. Például, ha reggel beveszed az antibiotikumot, akkor este fogyaszd a probiotikumot, hogy legalább pár óra teljen el a kettő között.
Prebiotikumok vagy Probiotikumok
Tehát mi a különbség a prebiotikumok és probiotikumok között? Gondolj úgy a bélrendszered mikrobáira, mint az ekoszisztémára.
Prebiotikumok képezik a táplálékot a hasznos mikrobák számára, hogy növekedjenek, hasonlóan, mint a tápoldat a virágok számára.
A probiotikumok, azok a hasznos baktériumok, amelyeket hozzáadhatsz a bélrendszeredhez, hasonlóan, mint amikor új növényeket ültetsz a kertedben.
Rostok a Wellness by Oriflame-től
Ha úgy gondolod, hogy nem eszel elég élelmi rostot naponta, a Wellness by Oriflame segíthet neked ebben az esetben.
Az Ízesített italporok 1,6-1,8 g rostot tartalmaznak adagonként, ízesítéstől függően. Ha napi két shake-t elfogyasztasz a főétkezéseid között, beviszel majdnem 4 g étkezési rostot, csipkebogyóból, cukorrépából és almából. Ezek a rostok segítik az emésztésedet és megakadályozhatják a székrekedést.
Forrás - SZÖVEG: MARLENE NORDLANDER